2014. október 26., vasárnap

Hogyan érd el a céljaidat?

 Sok ember az életét álmok építsével tölti, miközben megfeledkezik arról hogy élni kell és az életnek nem arról kellene szólnia, hogy álmodozzunk, hanem hogy megvalósítsuk az álmokat. Merj bele vágni, ne próbáld meg magad lebeszélni, mert ha azt mondogatod magadnak hogy "úgysem tudod megcsinálni" meg "úgysem fog sikerülni" akkor ez így is lesz. Ha viszont magabiztosan, úgy állsz hozzá a dolgokhoz, hogy "Igen! képes vagyok rá!" és "Igen, meg fogom csinálni, bármi áron!" akkor így is lesz.



Tűzz ki magad elé egy vagy több célt is akár és alaposan rágd át, tervezd meg hogyan fogod őket megvalósítani. Beszélj erről másoknak is: ki fognak nevetni. Ha nem nevetnek ki, akkor nem elég nagyok az álmaid. Minél többet és több embernek beszélsz róla annál nagyobb lesz benned a nyomás hogy elérd, megvalósítsd, megcsináld amit kitűztél magad elé. Ez az egyik legjobb technika arra hogy motiváld magad. A másik, amit azoknak tanácsolok, akik már tapasztaltabbak és általában el is érik amit akarnak, hogy tartsd magadban és hagyd, hogy a sikereid beszéljenek helyetted. 

Hogyan kezdj hát bele? 
  • Döntsd el mit akarsz! - Legyen az bármi: megszerezni egy pasit, felszedni pár kg izmot, vagy éppen elbúcsúzni pár százaléknyi testzsírtól, megszerezni egy pont neked való állást, külföldre költözni, vagy megtanulni végre vezetni. A lényeg hogy döntsd el mi az amit pontosan akarsz!  Ez baromi egyszerűnek tűnik, pedig néha sokkal nehezebb maga a kérdés hogy "Mi az, amit valójában akarok?" mint aminek látszik. Ami fontos: ne legyél kishitű! Minél nagyobb az álom annál nagyobb a kihívás! Aki nagyon kishitű magával szemben az eleinte kisebb célokat tűzzön ki maga elé, és ha ezeket eléri, az ebből merített sikerélmény ad egy olyan magabiztosságot ami a nagyobb célokhoz is megfelelő löketet fog nyújtani! 
  • Írd le mit akarsz! - Ha már eldöntötted és biztosan tudod mi az amit akarsz, írd le. Legyen súlya, tétje, nyoma, akár mond el valakinek, mit akarsz. Így már nem csak magad előtt kell bizonyítani hanem másnak is. Ha lehet olyan embernek mond el, akinek számít a véleménye, aki motivál, bíztat, vagy épp ellenkezőleg: kiröhög hogy "úgysem fog sikerülni" ha ilyennel találod szembe magad, csak rántsd meg a vállad és vedd kihívásnak! "Nem fog sikerülni? Na majd meglátjuk!" A negatív emberek adják az erőt hogy megmutasd, akkor is sikerülni fog! Jó lesz látni az arcukat mikor eléred a célod és ezt közlöd is velük, hidd el. 
  • Tervezz! - Tervezd meg a lépéseket, hogyan fogod elérni a célodat. Legyen az bármilyen apró lépés, írd le, legyen egy konkrét terved-de ne feledkezz meg B és C tervről is arra az esetre ha az A nem jönne össze... Legyél felkészült és körültekintő. 
  • Dolgozz rajta! - Most, hogy tudod mit akarsz, leírtad, elmondtad embereknek akik motiválnak-vagy épp ellenkezőleg, nem hisznek benned-, megtervezted a lépéseket... Itt az ideje a tényleges munkának és elkezdeni dolgozni rajta. Minden. Egyes. Nap...
...amíg el nem éred a célod. Lesznek buktatók. Nem is egy. Lesz sok olyan helyzet amikor azt fogod mondani, hogy "nem megy ez nekem, feladom" ilyenkor emlékezz arra, miért kezdted. Emlékezz rá, ki voltál akkor, amikor ez a terv megfogant a fejedben és emlékeztesd magad, hogy az a lány aki akkor voltál még hitt benne és nem teheted meg vele hogy feladod, küzdened kell érte, és magadért is. Hiszen ha te nem küzdesz a saját céljaidért... hidd el, más sem fog.
Egy valamit soha ne feledj: a Te életed. A Te álmaid. A Te céljaid. Soha ne hagyd, hogy más döntsön helyetted, soha ne hagyd magad befolyásolni mások által, ne hidd el hogy te nem vagy rá képes, mert bárki képes bármire, ha igazán akarja. A negatív embereket zárd ki az életedből és vedd körül magad olyanokkal akik építenek, akiktől több leszel. A Te életed, a Te döntéseid a Te felelősséged. Mert a végén senki sem fog megmenteni, ha Te nem teszel valamit a saját boldogságodért.


... és akkor most tedd fel magadnak a kérdést: Mi az amit valójában akarsz? 

Paprikás csirke-diétásan!

A paprikás csirke nem tagadom, mindig is az egyik kedvenc magyar fogásomnak számított. Persze, mint a legtöbb magyaros étel, ez is zsíros és nehéz, hiszen pörköltről van szó. Mellesleg van a világon bárki, aki tudja, mi a különbség a csirkepaprikás és a csirkepörkölt között?! :D 
Jó fitnesz életmódos lévén ezt a hagyományos receptet is át fordítottam olyanra hogy bűntudat nélkül lehessen enni. A titok mindössze annyi hogy nem használok hozzá se olajat se zsírt, illetve a húsnak is csak a zsírmentes részét használom fel, tehát a comb, szárny nélkül-bár ami azt illeti ezeket lecsupaszítva akár beletehetnénk őket is. Így egy könnyű, de ízletes fogást készíthetünk ami tökéletesen beleillik még szálkásító diétába is. 

Amire szükséged lesz: 


  • 500g csirkemell kockára vágva bőr és csont nélkülű
  • 4 kis hagyma (vörös, lila, saláta... bármilyen) 
  • 1 nagy paradicsom
  • 1 kaliforniai paprika (de igazából bármilyen paprika jó)
  • erős pista/chilli paprika por/szegedi paprika
  • kókusz zsír
  • 200 ml mandula tej (válassz olyat ami hozzáadott cukormentes)
A zöldségeket vágd fel csíkokra (ha hagymavágás közben egy kis vizet tartasz a szádban akkor nem fogsz könnyezni) A csirkét kockákra. 
Egy teflon serpenyőbe tegyél kb 1 lapos evőkanál kókuszolajat erre halmozd a hagymát. Süsd a hagymát, időnként kevergesd, amíg puha nem lesz. Ekkor húzd le a tűzről és add hozzá az erős paprikát, keverd össze, rakd vissza a tűzre, add hozzá az előzőleg feldarabolt kaliforniai paprikát, keverd össze, add hozzá a feldarabolt paradicsomot és alacsony-közepes lángon főzd az egészet fedő alatt puhára, ez kb 20 perc. Ez idő alatt a csirkét enyhén sózd meg, egy teflonban süsd át mind a két felét a csirkedaraboknak, míg enyhén aranyszínű nem lesz. Ha a zöldségek már megpuhultak, add hozzá a csirkét és együtt főzd az egészet kb 10 percig hogy a csirke még puhuljon. Add hozzá a mandulatejet és magas lángon forrald össze és főzd még egy 10 percig fedő nélkül. A végeredmény egy szaftos, ízletes csirkeragu amit tálalhatsz barna rizzsel, kuszkusszal, akár teljes kiőrlésű kenyer darabokra halmozva zsírszegény görög joghurttal (tejföl helyett) a tetején. Isteni! 


Jó étvágyat! 

2014. október 14., kedd

Blog Sale!


Az utóbbi években többször is költözködtem, és ilyenkor újra és újra rájövök mennyi felesleges vackom van. :) Persze imádom egytől egyig őket, meg mindenhez szép emlék köt, de néha itt az idő és el kell engedni a múltat, ahogy a múlthoz hozzátartoznak a használati tárgyak is: sok ember képtelen megválni a dolgaitól, pedig azok csak tárgyak. Azok nem mi vagyunk. Úgyhogy azok után, hogy évekig gyűjtögettem, halmoztam a cuccokat, úgy láttam, itt az ideje, hogy továbbadjak rajtuk, és olyanok hordhassák őket ezek után, akik jobban megbecsülik, mert bevallom, sok darabot soha sem vettem fel miután megvettem. Nem azért, mert nem szerettem, nem tetszett... Nem volt rá alkalom, nem volt mihez felvenni, nem volt kényelmes, vagy már nem jó a méret... Mindenkinek ismerős az ilyesmi.

Tehát kiválogattam néhány darabot, amiktől könnyes búcsút kell vennem, vannak köztük olyanok, amiket imádtam, viszont kifogytam belőlük... A kedvenc ruháim voltak ezek, például a védjegyemnek számító V-kivágású, szűk ruhák, amiket imádtam mikor teltebb alakom volt, mindig ilyeneket hordtam, mert kihangsúlyozták a homokóra formámat. :) Akkor ott vannak azok a gyönyörű cipők, amiket imádtam nézegetni és mindig újat és újat kellett vennem, mert egyszerűen beleszerettem ezekbe a cipőkbe, aztán a fele soha nem volt a lábamon, vagy csak egyszer-kétszer... Rossz érzés "fillérekért" eladni a szeretett ruháimat, de tudom, hogy már soha nem fogom őket újra hordani és kár lenne értük ha továbbra is dobozokban sínylődnének. Arról nem is beszélve, hogy a családi fészekben már nem fér el a szobámban ez a sok cucc, muszáj szelektálni. És még koránt sincs vége...



Ez csak random ízelítő, több, mint száz termék vár az oldalamon... Csak egy facebook regisztráció és egy bankkártya kell hozzá (Master Card vagy Visa) amivel online tudsz fizetni, vagy ami még jobb ha van PayPal fiókod, ezt itt tudod létrehozni: http://online-fizetes-magyarul.info/paypal/paypal.html Értelmesen, egyszerűen leírja ez az oldal magyarul, hogyan tudsz létrehozni egy paypal fiókot. Nem csak most, bármikor, bármilyen netes vásárlásnál jól fog jönni, úgyhogy hozz létre egy fiókot még most! Nem kerül semmibe. :)

A termékekről fontosnak tartom elmondani, hogy minden eredeti, nálam biztos, hogy nem találtok hamisítványokat. Külföldön éltem évekig, ezért van ennyi Magyarországon nem ismert/nem kapható  márkájú cuccom. River Island, Steve Madden, Primark, Cool Cat, Guess, Jane Norman, Superstar, Michael Kors, Urban Decay, stb...

A vásárlás licitálással történik, erre azért van lehetőség, mert így nem fordulhat elő az hogy "aki kapja-marja" alapon egyetlen ember bevásárol, másoknak meg semmi sem marad, illetve így nem csak a leggyorsabb vásárlók juthatnak hozzá az általuk kiválasztott darabokhoz, hanem bárki, hiszen idő van, az viszi a végén, akinek a legtöbbet ér az adott termék. A licit 2014. Október 20.-án este 10 óráig tart! Azért eddig, mert úgy gondoltam, az este tíz egy olyan időpont amikor már mindenki végzett aznapra a teendőivel és még ráér licitálni, de még nem mindenki alszik, így remélem ez mindenkinek megfelel és korrekt. :)

A licit itt található: 
Jó vásárlást, sok sikert a licitáláshoz! :) 


2014. október 12., vasárnap

Az én utam III.-Az edzés

Már többször írtam hogy évek óta sportoltam, kisebb-nagyobb kihagyásokkal. Mindig is tudtam hogy fontos a testmozgás, viszont így visszanézve a sport múltamra, óriási hibákat követtem el. Ennek az oka természetesen a nem megfelelő tájékozódás volt. Mint az emberek többsége, én is lementem a terembe, kardióztam jó egy órán át, majd mint aki jól végezte dolgát csináltam néhány guggolást, leültem szépen a tárogatós gépekhez, csináltam vagy 1000 hasprést és azt hittem kurva jó edzésben volt részem. Természetesen karra, vállra vagy hátra egyáltalán nem edzettem, hiszen nem akartam “férfias” meg “két ajtós szekrény” lenni. Alakult, alakult, a mérleg nyelve mindig kevesebbet mutatott ha a jó kis kardió edzések mellé még “fogyóztam” is, aminek persze örültem. Ha láttam egy-egy képet “kigyúrt” vagy kockás hasú nőkről, mindig elhúztam a számat, hogy “ilyen soha nem akarok lenni” meg teljesen biztos voltam abban, hogy órákat töltenek az edzőteremben és alig esznek valamit hogy ilyen alakjuk legyen. Kicsit később elkezdtem felismerni a súlyzós edzésben rejlő lehetőségeket, de még mindig csak nagyon kis súlyokkal dolgoztam és még mindig a kardió edzés után. Túl sok kardió, túl kis súlyok. 





Aztán tavaly decemberben valami megváltozott. A mai napig hálás vagyok annak az ismerősömnek, aki hobbiból testépít már hosszú évek óta és meséltem neki hogy le akarok fogyni, és ő nyitotta fel a szemem hogy ahhoz hogy a testemet formáljam, az egyetlen elfogadható edzés és étkezés a testépítő életmód. HIszen a tested izmokból áll, ezek adják a formáját, tehát az izmokat kell stimulálni ahhoz, hogy az izmok formálódjanak. Na de mit jelent ez a gyakorlatban? Súlyzós edzések, bizony. És nem ám 1 kg-os kézisúlyzóval, hanem nagy nagy súlyokkal, amikkel csak bírsz. Eleinte egy edző segítségét kértem, hogy tanítson meg az alapokra, mert tudtam, hogy a legfontosabb a megfelelő végrehajtás, aztán a súlyok. Tehát elkezdtem a súlyzós edzéseket, szigorúan úgy, hogy ezzel kezdtem az edzést 5-10 perces laza bemelegítés után, ami elipszis tréner és gimnasztika volt, átmozgatva az egész testet. Eleinte fontos, hogy ne akarj rögtön mindent. Először csak súlyok nélkül gyakorold be a mozdulatokat, illetve ha gépekről van szó, akkor a legkisebb súlyokat használva, hogy a végrehajtás legyen helyes. Ha valamit nem tudsz, melyik gépet hogyan kell használni, kérj segítséget a teremedzőtől, aki azért van ott hogy segítsen, ezért nem kell külön fizetni... De minden gépen van egy kis rajz és rövid leírás arról hogyan kell használni. Kezdőknek nagyon jól fognak jönni ezek a gépek, mert bele kell ülni és adja magát mit kell csinálni, megtanulhatod a helyes testtartást, végrhajtást. Később, mikor már ismered a gépeket, és új kihívásra vágysz, elkezdhetsz dolgozni szabad súlyokkal is. De a legfontosabb, hogy mindent fokozatosan, hiszen nem lehet egyik napról a másikra se 12 kg-al bicepszezni, se 70kg-al guggolni.. Ez egy hosszú folyamat, aminek végig kell járni a lépcsőit ha nem akarsz lesérülni és emiatt hetekre kiesni az edzésből, tehát ne akarj mindent egyszerre! Ebben a sportban a türelem a legfontosabb.



Eleinte hetente többször teljes testes átmozgató edzéseket csináltunk, majd mikor már úgy láttam, hogy az edző mindig ugyanazokat a gyakorlatokat csináltatja velem és nem tanulok semmit újat vele, önállósítottam magam és onnantól kezdve egyedül edzettem. Rengeteg szakirodalmat elolvastam, számtalan edzős videót megnéztem és ezekből sajátítottam el még több, újabb gyakorlatokat. Mikor már úgy éreztem, hogy ideje külön alsó és felső testre edzeni akkor eleinte jó nagy baromságot csináltam, mert heti négyszer edzettem lábra-fenékre, és csak 1-2 napon felsőtestre. Ezt nem szabad így csinálni. :) Érdemes egyenlő arányban elosztani az alsó és felsőtest napokat. Ezt így kell csinálni még jó pár hónapig, aztán mikor már úgy érzed, hogy minden gyakorlatot ismersz és jól tudsz végrehajtani, akkor itt az idő az osztott, már haladó edzéseknek, amikor hetente egyszer edzel egy izomcsoportot, de ezt csak úgy tudod megcsinálni, ha annyira ki tudod fárasztani az izmot és olyan intenzíven meg tudod edzeni ezen az egy edzésen, hogy utána eszedbe se jusson még egyszer megedzeni az adott héten... Ha eljutsz erre a szintre, akkor érdemes osztott edzéseket csinálni. Így fel lehet építeni egy olyan edzétervet amiben minden edzés napon mást edzel, majd egy hétig pihenteted az izmot. 
Ami az edzésmódszert illeti, én szoktam variálni. Eleinte azt csináltam hogy nagy ismétlésszámmal edzettem 15-20 ismétléseket is akár, közepes nehézségű súllyal. Aztán ahogy észrevettem, hogy tudok ám többet is, akkor kezdtem el az igazán intenzív edzéseket, amikor már nem az volt a cél, hogy minél több ismétlést csináljak, hanem minél nagyobb súllyal, kevés, de minőségi ismétlést meg tudjak csinálni, így maximális terhelésnek kitéve az izmot. Elkezdtem tehát növelni a súlyokon: ha egy súllyal lazán ment 8 ismétlés, akkor jöhetett egy nagyobb súly. Én mindig 4 szettben edzek, minden izomcsoportot, nekem ez jön be. Ez azt jelenti, hogy négyszer 8-akat csinálok, egyre növekvő súlyokkal, utolsó sorozatban pedig bukásig edzek. Vannak már olyan izmaim, amiknél már nem növelem tovább a súlyt, mert nem akarok nagyobb izmokat, csak formában tartani (ilyen a bicepsz és tricepsz aminél úgy érzem már elértem a kívánt formát és nem kell több, nagyobb izom) Minél nagyobb súlyt használsz, annál nagyobb az izom terhelése, annál nagyobbra fog nőni-természetesen a megfelelő étkezés és pihenőidő közreműködésével!


Ismerős, ugye? :) 


Tehát amit kezdőknek javaslok: 
  • Kérj meg valakit aki segít betanulni a gyakorlatokat, a gépeket helyesen használni
  • Eleinte kis súllyal vagy súly nélkül végezz mindent
  • Pár hónap után mikor már ismered a gyakorlatokat, a tested és az izületeid hozzászoknak a terheléshez, óvatosan kezd el emelgetni a súlyokat
  • Tervezd meg az edzéseidet: a kezdeti átmozgató teljes testes edzések az első lépés, a következő az alsó-felsőtest külön napokon edzése, a következő, haladó lépés pedig az ha minden izmot egyszer edzel egy héten, más-más napokon
  • Minél nagyobb súlyt használsz, annál kevesebb ismétlés is elég lesz az izom növekedéséhez
  • Ha egy adott súllyal felépített izmot elkezdesz kisebb súllyal edzeni, több ismétléssel, akkor az izom veszíteni fog a méretéből: ezért nincs olyan hogy "szálkásító edzés" mikor 100 ismétlést megcsinál valaki kis súllyal, a szálkásodás a diéta és nem az edzés eredménye
  • Nincs olyan, hogy "helyi zsírégetés" attól, hogy az aerobik oktató azt mondja hogy "ég a popsin a zsír" mert épp oda edzel, nem ott fog égni a zsír. A zsírégetés a kaja függvénye és nem az edzésé. Megcsinálhatsz te napi 5000 felülést is, a diéta fogja eltüntetni a hasadról a zsírt (és máshonnan is) nem az edzés. 
  • Ha rendszeresen ugyanazt csinálod, ugyanazzal a súllyal, a fejlődés el fog maradni, mert megszokja az izom. Mindig új kihívásnak kell kitenni... 
  • Heti maximum 6 napot edz, egy pihenőnap kell mindenképpen
  • Kezdőknek nem javasolt az általam is végzett HIIT kardió-amit azt jelenti hogy intervallumokban edzek a kardió gépeken, tehát 30mp nagyon gyors (a max pulzusszám 80%-a) majd 30mp lassú tempó, így váltakozva 10-15 percen át. Kezdőként elég a sima aerob mozgás ami azt jelenti hogy kb 130-as pulzuson (olyan pulzussal amivel még tudnál beszélgetni) kb 30-40 percig mozogsz (pl gyors séta, szobabicikli) ha a szervezet hozzászokik a terheléshez akkor lehet nekikezdeni az intervall edzésnek, kezdésként 15mp gyors szakasz és 45mp lassú, így 10-15 percig, majd egyre növelni a gyors és arányosan csökkenteni a lassú szakaszt. 
Érvek a súlyzós edzés mellett: 
  1. Minél több rajtad az izom, annál magasabb lesz az alapanyagcseréd, tehát többet ehetsz anélkül hogy híznál
  2. Ha több az izmod, több zsírt tudsz égetni, jobban pörög az anyagcseréd, még akkor is, ha épp nem edzel
  3. Feszes lesz a bőröd, a narancsbőr eltűnik
  4. Tónusos, formás lesz a tested
  5. Jobban fogsz aludni
  6. Energikusabb leszel
  7. Magabiztosabb, erősebb leszel, nem csak testileg, lelkileg is
  8. Erősíti a csontokat és izületeket is 
  9. Javítja a tartásod
  10. Segít alacsonyan tartani a vérnyomást, javítja a vérkeringést
  11. Csökkenti a stresszt
  12. Fiatalabbnak, erősebbnek, és feszesebbnek fogsz tűnni mint valaha 
Az aktuális formám:

Ti szoktatok súlyzós edzéseket végezni? Milyen gyakran? 

2014. október 6., hétfő

Sportolni is stílusosan: Get fit by NDN sport

Már lassan egy éve lesz, hogy az életem szerves része a mozgás és heti 6 napot töltök az edzőteremben. Eleinte szinte mindegy volt mit veszek fel, aztán egyre nagyobb figyelmet kezdtem arra fordítani hogy milyen a megjelenésem-a teremben is. Jó minőségű, megfizethető, de mégis egyedi ruhákat találni igen nehéz. Az NDN Sport oldala már elsőre nagyon szimpatikus volt, mert óriási választékban találhatunk színes, divatos sportruházatot, és nem csak sportoláshoz, de bármilyen szabadidős tevékenységhez is. Nekem nagyon fontos hogy egy edzős ruha, ami napi igénybevételnek van kitéve, strapabíró legyen, ugyanis minden használat után ki kell mosni, így alapvetőnek tartom hogy olyan anyagból kell lennie, ami nem nyúlik, nem fakul, nem kezd el foszlani a varrás mentén és a többi. Ezt a szettet még a nyár közepén kezdtem el használni és azóta is ugyanígy néz ki, pedig sok mosás és edzés van már a háta mögött. :)



Amit nagyvonalakban tudni lehet a márkáról: 2005 óta jelen lévő első osztályú magyar mára, sportiskolák, tánciskolák rendszeresen felkérik őket egyedi kollekciók megvalósítására és nagy figyelmet fordítanak a dinamizmus, sportosság és lendület hangsúlyozására. Mindig új ötletekkel, új irányzatokkal rukkolnak elő, követve a nemzetközi trendeket is. 

 Itt tudjátok megnézni az új kollekciót: http://www.ndnsport.com 


Ismertétek ezt a márkát? Esetleg rendeltetek már tőlük? 

2014. augusztus 18., hétfő

Ami nem öl meg...

Ami nem öl meg, az megerősít. Igazából sosem értettem ezt a mondást. Ami nem öl meg, az megerősít? Mégis miért? Hogyan kellene ezt értelmezni? Aztán ahogy egyre több szar dolog ért az életben rájöttem hogy mi ennek a jelentése és hogy bár közhely, mégis igaz. Azt hiszem azt jelenti minél több csalódást, megpróbáltatást kell megélnünk, annál erősebbek leszünk és a következő csalódást annál könnyebb túlélni. Amíg nem tapasztalod, addig nem is értheted igazán, miért. Már tudod, hogy felálltál szarabb helyzetből is, már tudod hogy mi a dolgok menete. Ismered magad, azt hogyan mássz ki egy rossz helyzetből, hogyan élj túl egy szakítást/munkahely, vagy barát elvesztését és pontosan tudod milyen lépés mit fog követni. Hiszen minden ugyanaz, csak kezdődik előlről. De nyugtat a gondolat hogy ha az előzőt túlélted, ezt is pontosan ugyanúgy túl fogod élni és az élet nem áll meg, mert legutóbb sem állt meg. Ha visszanézel a múltra már csak röhögsz azokon a gondolatokon és érzéseken amiket akkor tapasztaltál és pontosan tudod hogy az érzések kavalkádja minden egyes csalódásnál ugyanolyan lesz. Nagy veszekedések, kiborulások, hiszti, önsajnálat, lenyugvás, egy megtalált fogkefe, régi érzések újra előtörnek, majd pár hónap, év múlva már minden olyan jelentéktelennek tűnik. Az első csalódást talán a legnehezebb túlélni hiszen akkor nincs mögötted tapasztalat, azt hiszed itt van vége az életednek, annyira fáj.



Biztos veled is volt már olyan hogy elhagytak, te hagytál el valakit, elsodort egymástól az élet. Azt hitted abban a pillanatban hogy mindennek itt a vége és nem akarsz többet élni, reggelente nincs értelme felkelni és nincs értelme létezni hiszen mi értelme van bárminek is nélküle. El lehet szenvedni heteken-hónapokon keresztül és sajnáltatni magad, de tudod mit? Ahogy egyre idősebb leszel majd megérted hogy ennek már nincs értelme. Minek pazarolni az időt önsajnáltatásra, szenvedésre, mikor egyszer úgyis vége lett volna? Mindennek vége van egyszer. Megfigyeltem hogy a "nagy szerelmek" maximum 3-4 évig tartanak aztán mi van? Kezdődnek a veszekedések, félrelépések, nagy megbocsátások, újra egymásra találások, de csak azért mert mind a két fél gyáva ahhoz hogy meglépje a nagy lépést, hogy elszakítsa magát a másiktól. A nők nagy része úgy fél az egyedülléttől hogy már bármit hajlandó elviselni annak a lúzer seggfejnek akivel éppen együtt vannak. Mindenáron megvédik bármilyen disznóságot is csinált, mindig lesz egy kibúvó és persze a végén ha magába néz, az igazi válasza az lesz hogy "nem akarom elhagyni mert félek hogy nem találok mást". Mi a francért féltek ti nők az egyedülléttől?! Mi olyan rossz abban? Inkább együtt maradsz valakivel aki naponta megaláz, megver, átver, nem tisztel, csak azért mert félsz attól mi lesz veled egyedül. Az ilyen meg is érdemli a sorsát. Mindenki másnak pedig azt mondom hogy merd meglépni a változást és merj kilépni egy rossz kapcsolatból. Az akit évekkel ezelőtt megszerettél, lehet hogy már soha nem lesz ugyanaz az ember, hiszen emberek vagyunk, változunk. Ha nem így lenne, azt jelentené hogy nem fejlődsz. Gondolj csak bele, te ugyanaz az ember vagy, aki 5-10 évvel ezelőtt voltál? Ugye, hogy nem! Talán mások a vágyaid, céljaid, más az értékrended. Lehet hogy pár éve még eszedbe se jutott volna hogy valaha gyermeket szeretnél, ma már ez a legnagyobb vágyad. Lehet, hogy pár éve még egészen más életstílust éltél mint ma. Ezeket a változásokat az éli meg aki nap mint nap együtt van veled és lehet hogy az ő élete, értékrendje más irányt vesz. Az, hogy valakivel együtt élsz, szeretitek egymást, közös jövőt terveztek, nem feltétlenül jelenti azt hogy a személyiségváltozásotok is passzolni fog egymáshoz idővel. 



Talán nincs is olyan hogy "az igazi" nincs olyan hogy a "nagy ő" és talán mindez csak a filmekben létezik. Azt hinnéd x évesen hogy te már "kész" vagy, felnőttél, de az ember mindig változik, ha tetszik ha nem. Még alapvető tulajdonságaid is megváltozhatnak, lehet hogy sokáig baromi önző és kegyetlen voltál másokkal majd egyszer csak valami hatására megvilágosodsz és segítőkész, önzetlen leszel. Vagy épp fordítva.
Honnan tudhatod hogy az, aki most melletted van, mindig ott lesz és honnan tudhatod hogy te akarni fogod-e hogy mindig ott legyen? Sehonnan. Nincs garancia. A lényeg hogy fel kell ismerni azt a pontot amikor már úgy érzed hogy egyszerűen nincs tovább és nem kell erőltetni azt ami nincs. Akkor is, ha szar a magánytól való félelem és akkor is ha tudod hogy az első néhány hét-hónap nehéz lesz, de meg kell lépni. Sajnáltasd magad, igen, sírj és szenvedj. Hallgass érfelvágós zenéket és igyál meg egy üveg bort egyedül csak azért mert nincs kedved senkivel se beszélni, egyedül akarod túlélni és lezárni a múltat. Rágd magad át újra és újra az utolsó beszélgetéseteken, és vesd papírra az összes dühös szót amit még elmondanál neki. Aztán tépd össze. És dobd el. Engedd el, és bocsáss meg neki, bármit is tett, és bocsásd meg magadnak is azt hogy ez megtörtént, ne hibáztasd se magad, se őt. Egyszerűen csak fogadd el hogy megtörtént, már nem tudod megváloztatni a múltat, de a jövődet még igen. Engedd el a múltbéli sérelmeidet és ne vidd magaddal őket a jövőbe, hiszen ez mindig vissza fog húzni. Engedd el, bocsáss meg, és felejtsd el. Ami pedig a legfontosabb: tanulj belőle. Tanulj a saját hibáidból hogy legközelebb ne követhesd el őket. Majd a következő csalódásnál jusson eszedbe hogy az előzőnél se haltál bele és minél többet csalódsz, annál erősebb vagy hiszen már nem tudnak bántani, már megerősödtél. Hiszen nem ölt meg, megerősített.


2014. július 31., csütörtök

Fitness-konyha: Fitt pogácsa

Ha Magyarországon járok, egészen biztos hogy az első utam egy pékségbe vezet ahol feltankolok a kedvencekből: burek, pizzás csiga, pogácsa. Utóbbi a szívem csücske, egyszerűen imádom, nagymamám mindig süt nekem ha tudja hogy jövök látogatóba. Lehet tepertős, sajtos, túrós, bármilyen, csak pogácsa legyen! Azt hiszem, számomra nagy áldás hogy csak otthon lehet kapni és külföldön nem, így nem volt lehetőségem olyan sokszor enni! :D Itthoni pogácsasütés eszembe se jutott. Most viszont a Facebook csoportomban (ha csatlakozni szeretnél katt a linkre!) egy olvasó betett egy receptet, amit ezúton is köszönök. Ugyan az eredeti neve tallér, de szerintem pogácsának is megteszi, engem arra emlékeztet. :))

Hozzávalók, ahogy én készítettem:

Előmelegítem a sütőt 180 fokra.





  • 250gramm cottage cheese
  • 2 tojásfehérje, 1 sárgája
  • csapott kk só
  • arabos fűszerkeverék (erős paprika, fokhagyma, zöldfűszerek vannak benne)
  • apróra vágott metélőhagyma (snidling)
  • apróra vágott salátahagyma (ennek a magyar nevében nem vagyok biztos, külsőre hasonlít a lilahagymára csak kisebb és nem olyan erős az íze) 
  • 3 csapott evőkanál zabliszt
  • 3 csapott evőkanál zabpehely (közepes méretű)
  • 4dkg sajt (ez lehet bármilyen zsírszegény sajt, a mennyiséget is lehet változtatni) 

Mindent összekeverek (a sajt kivételével), kicsit állni hagyom, hogy a zabpehely megszívja magát. Egy tepsire sütőpapírt terítek és egy kanállal pogikat formázok egymástól távol. Megszórom reszelt sajttal, és be a sütőbe 20 percre. Ha már szép barna, kiveszem, kiteszem hülni, és ezután gyönyörűen eltávolíthatóak a papírról, én ettől féltem hogy majd folyós lesz, nem lehet felszedni, túró alapú pizzánál jártam már így, de ez a recept tökéletes és simán le lehet szedni a papírról a kis tallérokat. Nagyon-nagyon finom, csillapítja a sós nasik utáni vágyat és tökéletesen illik az egészséges életmódomba is. :) 


(A képen látható adag kb a fenti mennyiség fele, a másik fele ezután került a sütőbe és nincs a képen) 


ÚJ!!! Kipróbáltam cottage cheese helyett cukkinivel, így is lehet készíteni! Az arányok ugyanazok, egy közepes méretű cukkiniből csináltam (a képen az adag fele kb) azok a pöttyök a tetején a sajtok, nincs sajt reszelőm.


2014. július 22., kedd

A nagy hajcihő-avagy miért utálom a hajamat

Aki régóta olvassa a blogomat, bizonyára pontosan ismeri az örökös vergődésemet ami a hajamat illeti. Valóban, szó szerint nevetséges a kínlódásom, de egy változás miatt megint sokan kérték hogy írjak a hajamról, tehát itt van. Ha esetleg nem bírod nézni a szenvedésem, vagy nem bírod látni ahogy káromkodok és egyéb "nem nőies" szavakat használok idegből, kérlek ne olvass tovább! :D 

Már megannyi cikk született a hajamról, póthajak, hajnövesztő projekt, miért jó a póthaj, miért rossz, hogyan ápoljuk a hajunkat és a többi. Ezeket a cikkeket a főoldal "Haj" menüpontjában megtaláljátok.



Szintén megannyi jó tanácsot kaptam az évek során mit és hogy kéne csinálnom és ami állandó visszatérő téma hogy miért szőkítem a hajamat mert ez árt neki a legtöbbet. Mert szeretem a szőke hajszínt baszki, azért. Lehetne azt igen, hogy lenövesztem a saját hajszínem és fosbarna hajjal élem le az életem boldogtalanul, de nem, köszi. Annyi nőnek megnő a haja úgy is, ha festeti, sőt, állítom, hogy az utcákon lófráló nők 80%-ának nem eredeti a hajszíne, miért pont ebbe kell belekötni? :) Ismerek nem egy olyat is aki szőkített hajjal fenékig érő hosszal büszkélkedhet és az eredeti színe sötétebb, mint az enyém. A szőke hajfestéket pedig csak a tövekre kell felvinni, tehát még csak az se hozható fel ellene hogy havonta erős vegykezelés éri a haj teljes hosszát, mert nem. Tény, hogy a szőkítés során elvékonyodik a haj meg talán veszít az erősségéből, de ettől még megnőhetne, nem igaz? 



Pár hete leszedettem a pót hajat és azóta kopasznak érzem magam. Azt mondják, csak meg kell szokni. Hát, nem egyszerű-ha eddig hozzászoksz egy bizonyos külsőhöz, baromi nehéz lesz elfogadni hogy egyik napról a másikra egy másik ember néz vissza a tükörből. Mindig is mondtam hogy egy nőnek a haja a koronája és annak mindig szépnek kell lennie, ha más nem is szép rajtad, legalább a hajad legyen az. Igen ám, csak nekem mindig a póthajam volt szép, de belefáradtam az örökös küzdelembe hogy a póthaj ellenére is nőjön a saját hajam és hogy azt hallgassam mindenkitől hogy a póthaj miatt nem nő, ha nem volt póthajam, akkor a szőkítés miatt nem nő, elég volt, szarok mindenki véleményére. Most jött el az az idő amikor azt mondom, már tényleg nem érdekel senki "jó tanácsa" mert mindig mindenki okosabb, most jött el az, mikor azt mondom magam miatt leszedtem a póthajat mert egyrészt: melegített és ha ennyi póthaj van az ember fején az nyáron felér azzal mintha egy jó meleg sapkában lenne egész nap, másrészt azt hittem egyszerűbb lesz így az életem. A hosszú póthajat állandóan ápolni kell, a hajszárítás-formázás órákat vett el az életemből és örökös küzdelem volt az életemet úgy alakítani hogy a hajam mindig szép formájában legyen hiszen egy póthajnál pláne nem megengedett a kuszaság, ha az nem ápolt, akkor a vak is látja hogy nem igazi. 




Tavaly kétszer is belevágtam a "lenövesztem a hajam és új életet kezdek" projektbe. Kétszer is hónapokon át úgy jártam a világot mint egy idióta akinek nincs pénze fodrászra és állandóan a "neked  ilyen színű az eredeti hajad????" ostoba kérdésekre válaszolva majd egyszer nyáron mentem el egy fodrászhoz elérve a mindenki által oly divatosnak tartott és a lenövés palástolására kitűnő megoldásnak bizonyolú ombre hajfestést. Lila lett, undorító. Sírógörcs, egy flakon WU2 sampon és két doboz szőkítő festék persze szigorúan 2 hét után. Akkor megfogadtam hogy az én hajamhoz többet nem nyúl fodrász. Ősszel aztán megint rámjött az 5 perc és elkezdtem lenöveszteni a hajam, megint mint egy idióta lenőtt hajú igénytelen senkiházi jártam az utcákat majd megint egy ombre festés próbálkozás, megint undorító lett az eredmény. Akkor feladtam és elhatároztam hogy többé nem engedek fodrászt a hajam közelébe (mind a két ombre festést profi fodrász csinálta, bár valószínűleg jobban jártam volna a házibarkáccsal) és festett szőkén fogok megdögleni hiszen egyik lenövesztési próbálkozás sem sikerült, és nem vagyok hajlandó éveken át ténylegesen úgy kinézni mint egy nem normális igénytelen nő akinek tényleg le van nőve a haja és nem festeti be, mert az egyetlen módszer amivel méltóságteljesen le lehetett volna növeszteni a szőke színt az az ombre lett volna. És akkor erre mondják megint az okosok, hogy de többször kell festeni. Várni kell. Kikopik a festék, újra kell festeni. Ez nem sokkal megterhelőbb a hajnak, kérdem én?? De tudod mit? Nem is érdekel a válasz. 
Január vagy február környékén már nem is emlékszem mikor megint visszatértem a varrott hajhoz mert a tincses megoldás amit mindenki istenített és ami alatt biztos jobban nőne majd a hajam mikor hüvelykes valamikkel tették fel. Olyan szépen tőből törte le a saját hajamat hogy öröm volt nézni. Tehát újra varratás és onnantól kezdve nem festettem a hajamat csak azokon a részeken ahol látszódott, tehát a fejtetőn, oldalt és alul, ha összefogom akkor ott is szőke legyen, hiszen a középső részeken a varratok miatt nem volt jelentősége hogy a saját hajam milyen színű. 
Hónapokon át nem is láttam a hajamat hogy néz ki, csak mindig mondta a fodrász aki varrta a hajam hogy jé már milyen szépen lenőtt a hajad. Most, mikor leszedettem és formára vágattam a hajam akkor láttam először hogy tényleg mennyire lenőtt és végre látom a saját színem, ami sokkal sötétebb, mint amire emlékeztem. Nem, nem szeretném, ha az egész hajam ilyen színű lenne. 

tőfestés előtt, enyhén sminkkelt arccal

tőfestés után, smink nélkül (háttérben a megmentőm, a csatos hajam-magam készítettem :D) 

Most ezzel a kis csutak hajjal élek és utálom minden porcikámmal. Nem elég, hogy utálom a hajam, de gátol mindenféle emberi kapcsolat fentartásában is: csak oda megyek és azokkal találkozok ahova és akikkel muszáj, ezen kivül bezárkóztam és nincs kedvem élni se, vagy új embereket megismerni, kimozdulni valahova. Nem érzem már szépnek magam és tudom hogy kurvára felületes gondokodásra vall amit írok, de igen, nekem a hajam volt a szépségem, a mindenem, és ez most elveszett, nincs többé, amitől gyönyörű nőnek éreztem és láttam magam ködbe vész és csak ez a  félig barna félig szőke hajú undormány van. És hogy egyszerűbb-e az élet a rövid hajjal? Nem az. Ha azt akarom hogy nézzen ki valahogy be kell szárítani, be kell csavarni tapadós csavarókra majd hajvasalóval megigazítani, tehát egyáltalán nem tudom kíméletesebben kezelni mint a póthajat, illetve tudnám, ha teljesen mindegy lenne hogy nézek ki, mert akkor aztán hagyhatnám megszáradni a napon is és fésülködni sem kellene, mert minek.

Most smink nélkül olyan vagyok mint egy Pistike, akinek az anyukája körbevágta a bilit a fején.



Őszintén sajnálom hogy olyan felületes vagyok hogy nem tudok igénytelenül elaludt vagy napon száradt kócos hajjal élni és emberek közé menni. Ezt a 3 szál hajat szinte minden nap meg kell mosni, edzés közben nem tudom összekötni mert ahhoz rövid, ezért muszáj mindig megmosni utána. Ha reggel nem megyek edzeni és az előző esti "jó" hajammal alszok el, akkor reggel megint meg kell mosni vagy legalábbis be kell szárítani-hajvasalni hogy legyen formája, mert elalszom. A hosszú hajat éjszakára felkontyoltam, reggel kiengedtem, megfésültem és gyönyörű volt, hetente kétszer kellett megmosnom-formáznom és ennyi. Szóval nekem ne mondja senki hogy a rövid haj kevesebb szenvedés, mert összességében egyáltalán nem az. 




Konklúzió: nincs. Depressziós vagyok a hajam miatt és ha még egyszer valaki elmondja azt a soha nem hallott jó tanácsot hogy "növeszd le a hajad és megnő" akkor rituális öngyilkosságot fogok elkövetni. Meg akkor is ha valaki azt mondja hogy "de ez is jól áll" vagy "ez sokkal jobban áll" mert NEM, mert magas vagyok és ezzel a rövid hajjal egyszerűen aránytalanul nézek ki és gyűlölöm és ezen semmilyen vélemény sem fog változtatni.
És igen, egy makacs, hisztis szőke picsa vagyok. 

Ui.: Jól esik a sok hozzászólás meg látom én is, hogy a rövid hajas képeim évek óta a legtöbb lájkot kapják, de olyan érdekes, hogy aztán ha visszakerült a póthaj mindig az jött hogy "na ez azért csak jobban áll" aztán ha lekerült az lett a "jobb". Én, ha egy ismerősöm kérdez a hajáról egy nagy változtatás után, valahogy mindig megmondom az őszintét, akkor is ha szar. Hát ki, ha ne egy barát mondja meg, nem igaz?! :D Ugyanakkor ott van az is hogy ha már levágatta/befestette már nem tud vele mit csinálni, akkor miért ne mondjuk azt hogy jobb az új, megértem, oké. De az is tény hogy mindig csak a lányok mondják hogy egy haj jobb rövidebben és ha valaki szőkéből barna lesz hótziher hogy az is JOBB lesz minden lány szerint. :)


Ha valaki jó minőségű (európai, szálirányos) póthajat szeretne rendelni ide írjon: shop@crystalmakeupstudio.com

2014. július 21., hétfő

Fitness-konyha: Csőben sült csirkemell zöldségekkel

A csirkemell mint a testépítő diéta alapja, néha már baromi uncsi tud lenni, és igyekszem a lehetőségekhez képest változatosan elkészíteni. A csirkemell előre pácolása tűnik az egyik legjobb opciónak-ha nem csak a szokásos fűszerkeverékes vonalat nézzük-, így gyakran alkalmazom ezt a pácolási módot. Mivel igyekszem az utóbbi időben kizárni a tejtermékeket (is) az étrendemből ezért egy szója "joghurtot" választottam, ebbe daraboltam fokhagymát, sóztam és hagytam állni fél napot majd ezután került bele az apróra vágott csirkemell, be a hűtőbe és fél napot hagyni benne (lefedve). 

Hozzávalók: 


  • csirkemell (mennyiséget te határozod meg, nálam a képen 100 gramm van) 
  • fagyasztott zöldbab és karfiol (de lehet brokkoli vagy kelbimbó is) 
  • tojásfehérje
  • light sajt
  • fűszerek ízlésed szerint
  • jénai vagy teflon bevonatú tál a sütéshez
  • sütőpapír (azért hogy egyben ki tudd venni, de mehet enélkül is)

A sütőt előmelegítem 180 fokra. A zöldségeket úgy ahogy vannak, fagyott állapotban előfőzöm kb fél puhára, majd a sütőpapírral kibélelt tálba halmozom őket, fűszerezem. Erre pakolom az előzetesen bepácolt csirkemellet és be a sütőbe. Kb fél óra múlva mikor a csirkemell már megsült akkor egy felvert tojásfehérjét összekeverek egy kevés light reszelt sajttal (tényleg nagyon kevés, csak az íze kedvéért, mert még a light sajt is zsíros és az nem jó:) ) és a tetejére öntöm és további 10 percet sütöm így míg szép barna nem lesz. Nekem 250 gramm karfiolból, egy marék zöldbabból és 100 gramm csirkemellből olyan laktatót sikerült csinálni hogy ez két étkezésre is elég volt. 


2014. július 20., vasárnap

Olvasd el, fontos!


FIGYELEM! Nagyon fontos dolgot szeretnék mondani, amit úgy érzem nem mondok és nem hangsúlyozok elégszer. Sajnos egy olvasóm pórul járása döbbentett rá erre: bármibe kezdetek amit én leírok, azt tegyétek FOKOZATOSAN! Ne feledjétek hogy az hogy én azt írom hogy "nehéz súlyokkal edzek" vagy "napi 5 liter folyadékot iszom" az nem azt jelenti hogy "te" is rohansz másnap a 100 kilós súlyokhoz és magadba döntesz egy gallon vizet, ha előtte 2 kilós súlyzó se volt a kezedben és napi 1 liter vizet sem ittál meg!!!! Én valamiért azt hittem hogy ez evidens de sajnos nem mindenki számára az. FOKOZATOSAN kell belekezdeni mindenbe ami megváltoztatja az életritmusod, legyen az több folyadékbevitel vagy a sport elkezdése. 

Hogy miért írom le mindezt? Kaptam egy levelet: egy olvasó arról számolt be hogy a cikkeim hatására elkezdett mozogni, egészségesebben enni és több folyadékot fogyasztani. Június előtt napi 1L vizet sem ivott meg, majd felemelte 1,5 literre, de ezt sem mindig, mert néha "elfelejtete". Egy héttel ezelőtt felemelte a napi alig 1,5L folyadékot 4,5L-re!!!! Ettől pajzsmirigy túlműködése lett. (ez átmeneti, rendbe fog jönni) Mikor ezt elolvastam szörnyen éreztem magam, és saját magamat okoltam, komolyan elgondolkoztam azon is hogy abbahagyom a blogolást, mert nem akarok másnak is ártani. Ugyanakkor ott a másik oldal, az a rengeteg köszönő levél amiben arról írnak hogy az én hatásomra jobb lett az életük, a közértzetük, stb. Szóval nem tehetem meg hogy ezt csak úgy eldobom, ugyanakkor tanultam az esetből és minden postomhoz oda fogom ezt írni hogy fokozatosan vágjatok bele mindenbe, nem lehet egyből mindent akarni és mindent elérni!



Ezt kellett kiírjam ma a Facebookomra és ezentúl ezt a bejegyzést oda fogom linkelni minden postomhoz, ha idegesítő lesz, ha nem, ugyanis nem szeretnék még egyszer ilyen levelet kapni hogy kvázi az én tanácsom miatt lett valakinek egészségügyi problémája. :( 
Lássuk, hogy pontosan miről is van szó: 
Bármilyen változást eszközölsz az életedben, az megváltoztatja azt mind fizikai mind szellemi szempontból. Ha fizikai változtatásokról beszélünk és hirtelen történik nagy változás az sokkolni fogja a szervezetet ami nem tudja mihez kezdjen vele. Gondolom ismerős az izomláz mindenkinek, az is hasonló, de nem olyan vészes, mindenkivel megesik. Ami már súlyosabb, azok a szalagsérülések, izületek sérülései. Ezekkel nagyon kell vigyázni és ezért nagyon nagyon fontos hogy bármilyen mozgást választasz, tedd fokozatosan. Az én tanácsom a következő: ha még soha nem sportoltál rendszeresen (iskolai tesi órát leszámítva) és úgy döntesz nekikezdesz egy jobb külső és jobb élet reményében, az szuper dolog. Viszont ne akarj mindent egyszerre, és rögtön. Adj magadbak időt, akkor is ha ez unalmasan hangzik, hiszen később nem lesz problémád ha fokozatosan csináltál mindent. A lépcsőfokokat végig kell járni, nem megy az úgy hogy bele a közepébe és guggoljunk 100 kilóval már az első láb edzésen! Eleinte szoktasd hozzá magad, az izületeidet, az izmaidat ahhoz hogy egyáltalán mozgásban vannak. Túlsúlytól függően ez lehet szabatéri séta vagy gyors gyaloglás, hogy a tested megszokja hogy mozog, hozzászokjon a terheléshez. Ha ezt csinálod 2-3 hétig az már egy megfelelő alapot ad arra hogy tovább lépj. Nem kell rohanni sehova, és ha mindenáron le akarsz fogyni 2 hét alatt 10 kilót akkor is hidd el, hogy így kell csinálni mert sérülés lesz a vége és akkor meg hetekig nem fogsz tudni edzeni sem. 




Ha már hozzászoktattad a tested a rendszeres mozgáshoz akkor jöhetnek a saját súlyos gyakorlatok. Minden gyakorlatot amit később nagy súlyokkal fogsz majd végezni be kell gyakorolni saját illetve kis súlyokkal, hogyan kell végrehajtani, mi a megfelelő technika. Hiába guggol valaki 100 kilóval, ha éppen csak megmozdul a térde és nem hajlítja be rendesen, az nem megfelelő technika. A technika elsajátítása a legfontosabb, akkor is ha eleinte hülyén fogod magad érezni ettől, de nem kell. Mindenki elkezdte valahol, és mindenki volt egyszer kezdő. Eleinte még edző terembe se kell ehhez járnod ha zavar hogy mások "hülyének néznek" az 1 kg-os kézisúlyzókkal, szerezz be párat otthonra, menj fel a youtube-ra és kövess végig olyan gyakorlatokat amik az egész testet megmozgatják. Eleinte lehet heti 3 alkalommal egész teste átmozgató edzéseket végezni. Majd ha már eltelt pár hónap akkor lehet szétszedni láb-hát-váll stb napokra, addig nincs értelme! Először tanuld meg egyáltalán milyen gyakorlatot hova végzel és tanuld meg érezni az izmot, ne lendületből csináld és ne a segédizmokkal dolgozz, hanem azzal, amire éppen edzel. Ez a tanulási időszak eltarthat 1-2 hónapig, aztán ha már minden gyakorlatot ismersz és a kis súlyokkal már gyerekjáték a végrehajtásuk, akkor mehetnek nagyobb súlyok, de ekkor sem vágunk rögtön a közepébe, nem, kicsiről haladunk és az idő elteltével növeljük. Általánosságban azt mondják hogy ha egy súllyal meg tudsz csinálni 12 ismétlést akkor az már kevés és mehet a nagyobb súly. De ez nem minden gyakorlatnál kivitelezhető és nem minden helyzetben, én pl már tudnék többel is guggolni, de nincs segítőm, így "nem merek", mert nem akarok lesérülni... De kezdők esetében ilyen problémák még nincsenek. Nem kell minden edzésen növelni a súlyokat, csak akkor ha már túl könnyűnek érzed. Ahogy egyre erősödsz, ez természetes folyamat. De ismétlem, mindenekelőtt a forma betartására törekedj, eleinte érdemes a gépeket használni azok segítenek a megfelelő testtartásban is és később áttérni a szabad súlyokra. 

A másik dolog az étkezés és ivás: Aki éveken át hozzászokott ahhoz hogy naponta egyszer eszik pl vacsorára 2000 kalóriát, annak baromi nehéz lesz napi 5ször keveset enni-ami az egészséges életmód alapfeltétele. Azt javaslom, kezdj azzal hogy reggelizel. A reggeli számomra érthetetlen módon sok embernek mumus és "ők reggel nem éhesek" de hát hogy a francba nem, mikor egész éjszaka éhezik a tested, reggel élelelmre van szükséged, ember! Aki nem reggelizik, annak a teste éhező üzemmódba kerül és a következő étkezést zsírként fogja elraktározni, ezt tartsa észben mindenki aki "nem szeret reggelizni". (más a helyzet azzal aki éhgyomorra edz és utána reggelizik, azt lehet) Tehát első lépésként próbáld meg hogy egy könnyű, de mégis laktató, egész délelőttre energiát biztosító reggelit készítesz, pl zabpehely gyümölcsökkel. 

Zabpehely forró vízben megfőzve, alma és banán darabok bele, fahéjjal ízesítve-kitűnő reggeli

Ha a reggeli már az életed része, és az életed többi részében is odafigyelsz arra mit eszel, iszol, pl a mekis hamburger helyett egy adag salátát választasz vagy a kóla helyett ásványvizet, akkor is már nagy eredményeket fogsz elérni hiszen mindez új a testednek és pozitívan fog reagálni a változásokra. Iktass be minden nap valamilyen salátát vagy zöldséget és fokozatosan szoktasd hozzá magad az új ételekhez. Nem kell rögtön elhagyni mindent, ami régi, csak kerüljön mellé az új is és egy idő után elhagyhatod a "rossz" dolgokat és csak a csalónapokon kerüljenek elő. Adj időt magadnak! 




Ami pedig a folyadékfogyasztást illeti... Nekem, mint aki 12 éves kora óta megitta a napi 2 liter vizet majd ahogy felnőttem még többet is, és ma már napi 4-5 litert iszik... Nekem elképzelhetetlen az élet víz nélkül és elképesztő mikor látom, olvasom hogy emberek napi fél vagy 1 litert isznak. Egyszerűen nem értem hogy tud egyáltalán működni a szervezetük ennyire kevés vízzel, olyan mintha a mosógépet próbálnád beindítani víz nélkül! A víz fontos és pont. Ez nem lehet vita tárgya. Ugyanakkor a fentebb leírt eset miatt senkinek sem javaslom hogy egyik napról a másikra magába döntsön nagyobb mennyiségű vizet. Ezt is FOKOZATOSAN kell megváltoztatni. Ha eddig napi 1-2 pohárral ittál... igyál 3-4 pohárral eleinte. Majd egyre többel, de hagyj időt magadnak minderre és nem 1-2 hetekről beszélünk, hanem hónapokról. Mint írtam, nekem 12 éves koromtól kb 22 éves koromig a napi 2 liter volt a mérték, ezután növeltem 3 literre és most, 26 évesen, kemény edzések mellett jutottam el a 4-5 literhez. Nem verseny hogy ki iszik többet és hidd el, már az is jó teljesítmény ha a napi 1 litert feltornázod 1,5 literre. Idővel lehet több is, az a fontos hogy fokozatosan csináld. Mit igyál? Vízszűrővel ellátott kancsóból csapvizet vagy alacsony nátrium tartalmú szénsavmentes ásványvizet. Ezt fel lehet dobni citrom-uborka-menta ízesítéssel (beáztatod egy éjszakára a hozzávalókat a vízbe, másnap megiszod) vagy bármilyen gyümölccsel amit lefagyasztasz majd beledobsz a vízbe. Ezerszer finomabbak ezek a levek mint a bolti agyoncukrozott vackok és jobban is oltják a szomjat. 

Tudom, hogy akit magával ragad a fitnesz világa az azonnal akar mindent és rögtön akarja azokat a kockákat is a hasára, de... nem fog így menni sajnos. Saját magadnak tedd meg azt a szívességet hogy fokozatosan, lépésenként haladsz, az egészséged megőrzése érdekében! Legyetek türelmesek, következetesek és fokozatosan csináljatok mindent, az eredmény jönni fog!